A Charta háttere

A charta ötletét először a 2015-ben Brüsszelben tartott 2. ifjúsági munkakonferencián indították el. Záró nyilatkozatában kijelentette, hogy „Az egyezmény azt kéri, hogy jobban ismerjék fel ezt a helyi szintű felelősséget, és állapodjanak meg a helyi és regionális önkormányzatokkal a helyi szintű ifjúsági munka európai chartájáról.” A cél az ifjúsági munka közös alapjának megteremtése volt.

2017-ben 22 Erasmus+ ifjúsági nemzeti iroda és partnereik indították el az Erasmus+ Europe Goes Local együttműködési projektet.¹ (EGL) . Az ifjúsági munkával foglalkozó második konvent nyilatkozatától kezdve és az Európa Tanács ifjúsági munkáról szóló, újonnan (2017) elfogadott ajánlásával összhangban a projekt irányítócsoportja a helyi ifjúsági munkáról szóló európai charta létrehozását tűzte ki célul.

Ezért kidolgozták a Charta első tervezetét. A széles körű konszenzus elérése és a Chartával kapcsolatos felelősségvállalás megteremtése érdekében egész Európára kiterjedő konzultációs folyamatot hajtottak végre. Erre a folyamatra két fordulóban került sor, valamennyi szinten bevonva az érdekelt felek széles körét, beleértve a kormányokat, az önkormányzatokat, a nem kormányzati szervezeteket, az ifjúsági szervezeteket és tanácsokat, az ernyőszervezeteket és még sok mást. Az első fordulót egy kérdőív irányította, amely elsősorban a Charta szövegére összpontosított. A programot 22 országban hajtották végre, és mintegy 70 érdekképviseleti csoportot tömörített.

Az eredményeket bemutatták a 2018-as Cascais-ban megrendezett 2. európai EGL rendezvény résztvevőinek. Megvizsgálták a legégetőbb és/vagy legvitatottabb témákat, és javaslatokat tettek a megoldásokra.

Ezeket az információkat aztán összegyűjtötték, és egy második tervezet alapjául használták fel. Ezt a második tervezetet a konzultációk második fordulójára küldték ki. A konzultáció során az érdekelt feleket felkérték, hogy fejezzék ki egyetértésüket, vagy javasoljanak módosításokat a Charta egyes pontjaival kapcsolatban.

A konzultációban 40 érdekképviseleti csoport vett részt, és 36 ponttal kapcsolatban adott választ, ami összesen 1440 lehetséges megállapodást vagy nézeteltérést eredményezett. Ezek közül 93% Megállapodtak és 6% módosítási javaslatokat tartalmazott. Amikor a különböző javaslatokat beépítették a Chartába, egyértelmű volt, hogy majdnem teljes (99,45%) konszenzus a szöveggel kapcsolatban.

A Charta végleges változatát bemutatták és megünnepelték a 2019 júniusában Brüsszelben megrendezett 3. európai szakértői csoport rendezvényén. A chartát tehát az ifjúsági munka európai gyakorlati közössége hozta létre és birtokolja, és mindenkire vonatkozik, a politikai döntéshozóktól kezdve az ifjúságsegítőkig és a fiatalokig, akik részt vesznek az ifjúsági munkában, és javítani kívánják azt. A Charta alkalmazásának támogatása érdekében az irányítócsoport úgy határozott, hogy kidolgozza ezt a Változtatói csomagot.

¹ A projekt az Erasmus+ program transznacionális együttműködési tevékenységeinek keretében kerül finanszírozásra.